A sors és a Himalája fintora persze az, hogy bár Namche kb. 3500-on van, Lukla meg 2800-on, az út nagyobb részében mégis felfelé másztunk. Az egész út olyan volt, mint egy nyamvadt hullámvasút. Szentségeltem is a végén már derekasan, Kriszti meg persze mint hal a vízben, csak néha szuszogott kicsit.
Szóval most itt vagyunk Lukla-ban, s ha az időjárás kegyes lesz hozzánk, akkor holnap reggel repülünk is vissza Kathmanduba, ha meg nem lesz kegyes, akkor majd lesz valami.
Az első képen amúgy az látható ahogy Kriszti áhítattal és érzelmektől túlfűtve elbúcsúzik a mount Everest-től. :)
Többet kéne mozogni és akkor bírnád a tempót apa :)
VálaszTörléscsináld jobban okostojás. távolról beszólni a legkönnyebb.
VálaszTörlés