Országimázs...

...nepálból nézve. Ezt találtuk ma egy boltban Thamel-ben.

Ébredező Thamel

Aludtunk vagy 9 órát, Kriszti jól, én még szívok kicsit a jetlag miatt, de majd elmúlik.

jól bereggeliztünk, sétáltunk kicsit, most meg várjuk az ügynökség emberét, majd pedig ha ott végeztünk, megvesszük ami még szükséges.

@ KTM

Két jóllakott kisbuddha fekszik a Buddha hotel 405-ös szobájában. Ma hajnal óta annyi történt, hogy:
Delhiben felébredtem és megettem a lufthansa-s extra doboz kaját, Kriszti még aludt. Aztán 3 órával indulás előtt kivittek a reptérre, amíg a beszállásra vártunk, Kriszti aludt. Felszálltunk, s Kriszti már megint aludt. Amíg én a Himalájat néztem a gép ablakából, addig Kriszti igen komolyan véve a nyaralást - találjátok ki - aludt. :)

A delhii repülőtéri személyzet hozzáállása vetekszik a magyar kollégákéval, csak ezek iszonyú komolyan veszik magukat. főleg a nők akadékoskodnak a legjobban. Volt minden: biztonsági kapu, motozás, a gép ajtajában csomagkotozás, meg vagy 10x nézték meg a beszállókártyát. Pedig annyira nem is voltunk fáradtak, hogy pakisztáninak nézzünk ki.
A delhii fegyveres őrök után a katmandui eső és a tök szép tégla reptéri épület igazi felüdülést hozott. A bevándorlási ellenőrzésen szó szerint átvánszorogtunk, mert tök sokan voltak és a személyzet sem volt a helyzet magaslatán földrajzi értelemben, mert pl. az előttünk álló valami olyan országból jött, amit nem találtak a térképen és a végén már 4en keresték. kb. 1 óra múlva már kint voltunk, s az ügynökségünk embere már várt minket és elvitt minket a szállásunkra, Katmandu szívébe Thamel-be, a Buddha hotelbe.
Aztán együtt elmentünk pénzt váltani, majd zabálni egy jót. Közben mesélt egy csomót, 31 éves és 5 éve hegyi vezető.
Szóval most jól lakva fekszünk a szobába, s azon tűnődünk, hogy került madártoll egy ablaktalan fürdőszoba kádjába. :)

Katmanduból nem sokat láttunk, mivel sötétben értünk ide, közvilágítás nincs, kátyúk, dudaszó viszont van. A hangulata nagyon egzotikus, különleges, nagyon keleti. Tetszik.

@ DEL

Megjöttünk, 8 év után újra Indiában vagyunk. A repülőúton semmi extra nem volt, a 7 óra viszonylag hamar lement.
A delhii reptér és környéke iszonyú sokat fejlődött, új reptér, jó utak, értelmes emberek.
Ma hajnalban küldtem el a szállásfoglalást még otthonról, s miután itt kiszálltunk, egy segítőkész reptéri alkalmazott telefonjáról felhívtam őket, s mondták hogy az emberük már ott vár az előtérben a nevemet szorongatva. És így is lett.

Ja igen, eddig még nem dudált senki. :)

@ FRA

Megjöttünk, minden rendben. A kapu előtt, ahonnan a gépünk indul tovább, már csomó indiai van, úgyhogy asszimilálódunk.
Az út ide tökéletesen eseménytelenül telt, de az Alpok Havas csúcsai azért szépek voltak, bár nemsokára remélem látunk szebbeket is. :)

@ BUD

Itt dekkolunk Ferihegy 2/a-n, s úgy néz ki, hogy felférünk mind a frankfurti, mind pedig a delhii gépre majd.
A reptéri személyzet azért kitett magáért ma is: minősíthetetlen hangnemben beszélnek az emberekkel (meg morognak az emberek háta mögött), Krisztit okosan ki is zavarták egy kis fogkrém miatt, amihez 100 forintért kellett egy átlátszó zacskót vennie. Utána piócaként támadó citibankos keritőket ráztunk le halált megvető bátorsággal, mert minden áron el akartak nekünk adni valamit, amire biztos nincs szükségünk. Aztán amikor végre megértették hogy nem veszünk semmit, még mi voltunk a köcsögök. És hát hogy ők nem értik.
Csak, hogy valami pozitív is legyen a végére: a check-in pultban ülő nő iszonyú rendes volt. De tényleg. :)

Célegyenesben

Holnap ilyenkor már a levegőben leszünk Frankfurt felé. Egész hihetetlen, hogy ilyen gyorsan eltelt egy év, tavaly ilyenkor már NZ útjait róttuk, most pedig már a végső dolgokat intézzük Nepállal kapcsolatban.